Különös dolog ez a facebook! Titkainkat osztjuk meg a nagyvilággal, posztok, képek, dalok formájában. Kitesszük, és várjuk a reakciókat, a lájkokat és a hozzászólásokat. Ha csak az ismerőseink számára tesszük közzé őket az a jobbik eset, ha mindenkit elfogadunk ismerősnek az már a rosszabbik. Egyáltalán minek leszünk idegenekkel ismerősök a facebookon? Talán reménykedünk, hogy a szőke herceg chat ablakban érkezik, és a királylányt lájkokkal mentjük meg? Egyre divatosabb minél több embert ismerősünknek fogadni, de miért ha úgysem ismerjük őket? Bízunk benne, hogy egyszer megismerjük őket, nos kevés esély van rá, főleg ha a világ másik oldalán éli napjait a facebook "ismerősünk". Egyáltalán hasznos számunkra a facebook? Hasznos az, hogy lessük, hogy ki és mit kedvel és ki mit evett, ivott, látott, vett, kapott, talált, viselt és persze, hogy kivel merre járt és ott mit csinált? Mindenki magában dönti el, hogy mire és mikor használja ezt a közösségi oldalnak titulált, de manapság a közösséggel köszönő viszonyban sem lévő oldalt.